Szabó Borbála: A János vitéz-kód

Forrás: olvassbele.com

Kedves szerző, Szabó Borbála, akit DoktorBori néven volt szerencsém megismerni, legszívesebben nyílt levélben keresném meg legutóbbi könyve kapcsán, de ennek több akadálya van. És a legelső akadály maga ez a könyv! Ezernél több sürgős teendőm lett volna, és akkor megjelenik A János vitéz-kód, amibe a kellő óvatosság mellőzésével belekezdtem. Ennek folytán a sürgős dolgaim mind elmaradoztanak (vö.: Csokonai: …friss rózsáim / Elhervadtanak…), és nem bírtam kiszállni belőle.

Csak azért vázolom föl röviden ezt az irodalmi merényletet, hogy másokat kellő óvatosságra intsek. A kiskamaszoknak szóló regény hősei: kortársaik, villámagyú ötödikesek, akik matekból tanulmányi versenyen tarolnak, sőt eszesebbek a zsűrinél is, de az irodalomhoz nem fűlik a foguk. A Négy Einstein egyike, Turchányi Albert (Berti) kötelező feladatnak kapja a János vitéz elolvasását – de egy szerencsés vagy szerencsétlen véletlen folytán elnyeli a történet. (Használhatnám a beszippantás szót is, ha nem koptatták volna el úton-útfélen, és nem utálnám ettől annyira.)

És ettől átíródik az egész János vitéz, újabb és újabb fordulatok ékelődnek bele – természetesen az eredeti mű négyütemű tizenketteseiben megírva – immár Kukoricza Jancsi mellett Turchányi Berti kalandjaival is megspékelve. De milyenekkel! Csakhogy DoktorBori ezt megfejeli még azzal, hogy hol belekerül a könyvbe (mint tanárnő), hol meg kibeszél belőle (mint szerző és olykor kevésbé tudós lábjegyzetíró). Totális a posztmodernség (külön felhívom a figyelmet az iskola magyartanárnőjének nevére)!

A történet olykor a jelenben és Budapesten játszódik – belevéve minden eszességet (Einsteinek), humánumot (némely tanerő, némely szülő) és ostobaságot (politikusok, celebek, locsi-fecsi tévécsatornák), ami körülvesz bennünket, prózában, kódolt és kódolatlan poénok tömegével. Máskor viszont a Petőfi-hőseposz falujában, országaiban, hegyei-völgyei között vagyunk, Berti villog 21. századi okosságával, sőt még büntető- és munkajogi szaktudásával is. És mindezt versben. (Megjegyzem, a kis patakba loccsanó Berci jelenléte az összes János vitéz-példányt átírta, attól kezdve mindenhol csak a bőv-jav. verzió olvasható.)

Mármost aki (mondjuk az idősebb generációbeliek) olvasta, memoriterként is tanulta, az minimum visítva röhög a megoldásokon, ha meg humorérzéke nincs, együtt ordít a regény seggfejeivel, hogy a magyar irodalom meg van gyalázva.

Nem folytatom, de nyugtalanítás végett azért elmondom, hogy Jancsi (Jean le Maïs néven) mégiscsak francia feleséget kap, és elhitványul, Berti ugyancsak az udvarban zsíros álláshoz jut és eldöbrögisedik. (Hja, kérem, a hatalom MINDENKIT megront!) Viszont megnyugtatásul csak annyit, hogy az elfuserált irodalmi művet sikerül helyrehozni, de még a múltat is. (Ebben halványan felidéződik a Jumanji megoldása, de minden helyreállítás így-úgy hasonló.)

Imádni való és kellően ellenszenves figurákat rajzol Szabó Borbála, DoktorBori A János vitéz-kód lapjaira, a stílusok és tartalmak között cikcakkozó, meglepő fordulatokban igen gazdag történet számomra letehetetlen volt. Azonkívül annyit röhögtem rajta, hogy kevés híján magam alá csúnyítottam, képzeljék.

A könyvet a kiadó – merő udvariasságból – 9 és 12 év közöttieknek ajánlja, de én ennél bőkezűbb vagyok. Azoknak a fiatal szülőknek is bátran merem ajánlani, akik maguk is megrettentek a 19. századi szóhasználattól, és szintén kihagyták Kukoricza Jancsi meg a többiek kalandjainak elolvasását. Ha most pótolják, még most sem késő. És piszok jól fognak mulatni is…

DoktorBori, DoktorBori, nagy fába vágtad a fejszédet – és te győztél!

Szabó Borbála: A János vitéz-kód
Abszolút könyvek sorozat
Pozsonyi Pagony Kiadó, Budapest, 2020

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A rendőrség közleménye: „Eltűnt Turchányi Albert, 11 éves általános iskolai tanuló. A körülbelül 145 centiméter magas, zömök testalkatú, barna szemű, szemüveges, rövid, barna hajú fiú 2019. november 25-én, hétfőn az iskolai könyvtárból ismeretlen helyre távozott. Eltűnésekor zöld színű farmernadrágot és szürke „A CSAPATMUNKA AZ, AMIKOR SOKAN CSINÁLJÁK, AMIT ÉN MONDOK” feliratú pólót viselt.”
Ugyanekkor Petőfi Sándor János vitéz című művében ismeretlen, új szereplő jelenik meg: egy zömök testalkatú, barna szemű, szemüveges, rövid hajú fiú… És ezáltal a mű igen különös fordulatokkal gazdagszik. Ám az új János vitéz nem mindenki tetszését nyeri el. Az indulatok elszabadulnak. Úgy tűnik, Magyarországot soha nem látott katasztrófa fenyegeti.