Forrás: www.gaboolvas.blogspot.com
Megkapóan jó könyv, magával ragad, egyszerre realista dokumentum és igazi életmese Andreas Egger életéről. Egy egyszerű prózában elmondott, egyszerű ember története.
Az első mondattól kezdve Seethaler egy csendes, tényszerűséggel ábrázolt életről mesél. Andreas Egger életének története a magány története.
Felnőtt férfiként jelenik meg először a lapokon Andreas, amint éppen Tülkös Hannest a beteg kecskepásztor próbálja megmenteni, levinni a hegyről a faluba. Furcsa párosuk, humoros kezdést biztosít az eseményeknek, ám ez hamar átvált. Hannes egyszerűen elfut és eltűnik a szeme elől. Andreas az Arany Zerge nevű műintézményben igyekszik átmelegedni, és vigaszt találni, ahol egy
új lány a felszolgáló. Egy pillantás, egy véletlen érintés és mosoly megpecsételi a fiatalok további közös életét. A szerelem esetlenül, bátortalan módon kezd kibontakozni köztük. Andreas nem a szavak embere, még kevésbé a tetteké. Megtudjuk azt is, miért.
Itt visszakanyarodunk a gyerekkorához, ami mindent megvilágít. Egger árván maradt és négyévesen került a módos nagygazda nevelőapjához, aki mindenért kegyetlenül büntette. Egy verés során a combja is eltört, amitől sántítva járt. Ő mégis kedves és szelíd, segítőkész ember marad. Átlagnál erősebb fizikummal bír, mégis visszahúzódó. A regény megteremtett világát aprólékosan, pontosan, több aspektusból bemutatva tárja az olvasó elé, miközben egy okos és egyszerű történetet mesél el. Megdöbbentő olvasni a szeretet legcsekélyebb jeléről, teljes hiányáról, amiben a fiú felnőtt.
Nem csupán magával a történettel, de a párbeszédekkel képes a szerző hihető és érdekes sztorit megismertetni az olvasóval. Tényszerűen leírja a puszta eseményeket én pedig egyszerre úgy érzem, hogy pontosan ismerem Andreast. Mindent tudok róla érzéseiről, gondolatai alapján. Varázslatosan adja át a lelket átszövő gyermekkori emlékek erejét, azok hatásait. Andreas Egger alakja tökéletesen felépített, talán nem is lesz olyan olvasó, aki ne lenne vele szemben együtt érző. A néhány mellékalak is erős és jelentős figura lesz az életében.
A lánykérést, ami a történet egyik legszebb pillanata lesz házasság követi. Majd élete egyetlen nagy tragédiája egy lavina képében minden kezdődő boldogságát elsodorja. Innentől becsülettel teszi a dolgát, éli az életét. Nincsenek nagy tervei, vágyai. Sorsával megbékélt és nem lázad ellene. A természet szépsége és szeretete erős benne, ez nyújt némi vigaszt. A tornyos osztrák hegyek árnyékában a mindennapos ébredés ajándéka, a nap végén a jól végzett munka utáni fáradtság az életének ajándéka. Kevéssel is beéri. Ezek a kis pillanatok, amelyek az idő múlásával válnak életében fontossá. Negyven év egy pillanat alatt eltelik számára.
A történetben nincsenek extrém vagy meglepő fordulatok, minden csupán csak történik a maga hétköznapi módján, ahogyan az élet hozza. Magával ragadó, az elejétől a végéig, ahogy Egger semmi különös életével ismerkedünk. Ahogyan a fülszöveg is említi a Stoner című regényt, valóban nagy hasonlóságot mutat ez a kisregény. Seethaler írásának témája és hangulata hasonló a John Williams által megismert Stoner életének tisztaságához és egyszerűségéhez.
Olyan szelíd, gyengéd írás, amely minden szentimentalizmustól mentes, mégis hangulatos és lendületes. Ez egy mély, bölcs és humánus regény, amelyet egyetlen olvasó sem fog elfelejteni.
A bekövetkező háború az, ami miatt egész életében egyszer elhagyja a hegyet, és katona lesz. Az események másik lírai, már már intim pillanata itt lesz, amint Egger levelet ír feleségéhez.
Túlélve a borzalmakat, visszatérve a völgybe, ami sokat változott. Ahogyan a világ is megváltozott, átalakult körülötte, kissé ő maga is kénytelen ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni. A völgyben új szelek fújnak, turisták jelennek meg. Ő is ebben talál magának elfoglaltságot. Életében a televízió megjelenése is jelentős momentum. Így lesz részese az ember Holdra lépésének vagy megismeri Grace Kellyt. Választott magányát egy öregedő tanárnő próbálja enyhíteni, kevés sikerrel.
A történet végére ismét feltűnik Tülkös Hannes, mintegy keretbe foglalva azt. Andreas Egger túlélő, amin ő maga is csodálkozik. Andreas olyan békét talál, amit nem ismert, talán nem is gondolt rá. Az egyszerű szépség és a tudatosság adnak neki örömök az életben. Nem lázad, éli az életét a rá kiszabott sorsot. Ott van a természetes közege, oda tartozik ő maga is a hegy része. Békés nyugalommal várja a Hideg Asszony eljövetelét, amit Tülkös Hannes megjósolt neki.
„Meg lehet venni valakinek az óráit, el lehet lopni a napjait vagy akár az egész életét is. De senki nem foszthat meg egy embert egyetlen pillanattól sem.”
Robert Seethaler (1966): többszörösen kitüntetett, öt kötetes osztrák író, forgatókönyvíró és színész. Ez a regénye sokáig vezette a bestseller listákat, több mint 100 ezer példány talált gazdára. Angol fordítása a 2016-os Nemzetközi Man Booker díj jelöltje. Idehaza ez az első kötete.
Park, Budapest, 2017
Dr. Bartolómeó Cuttle nyom nélkül eltűnik a Természettudományi Múzeum alagsorának bezárt szobájából. A nyomozás zsákutcába fut, az immáron elárvult Darkus beköltözik apai nagybátyja, Max bácsi házába. Darkus életébe három új barát is belép, kettő az iskolából kerül ki, a hamadik meg a fura szomszéd gatyájából mászik elő hat lábon.
9 éves kortól ajánlott