Philip K. Dick: A jövő orvosa

Forrás: csakegypercre.hu

A jövő orvosa az időutazás témáját és problematikáját járja körbe egy viszonylag egyszerű történet mentén. Jim Parsons olyan orvos, aki teljes szívéből hisz a Hippokratészi esküben. Az élet szentsége, mások megsegítése az élete, ízig-vérig gyógyító. Hidegvérnek sincs híján, így csak egy kicsit esik kétségbe, amikor munkába menet eltérítik a járművét és a jövőben találja magát. Teljesen kicsavart világba érkezik, egy utópia köntösébe burkolózó disztópiába. Hivatása nem létezik többé, nincsenek gyógyítók, nővérek, vajákosok, de gyanítom, hogy még egy átkozott C-vitamint sem lehet fellelni sehol.

A társadalom fiatal; a betegek, a nem életrevalók elhullanak, bár a korábban említettek miatt, ez egy tüdőgyulladás következtében is bekövetkezhet. Mindeközben minél tökéletebb utódok létrehozásán fáradoznak tenyészkancává silányult nők közreműködésével. A férfiakat sterilizálják. Brutális és személytelen. A halál pedig életet terem: új gyermek akkor láthat napvilágot, ha egy másik ember szíve megszűnt dobogni.

Parsons ebben a furcsa, embertelen világban sincs egyedül az életbe, gyógyításba vetett hitével: egy elszigetelten élő csoport azon ügyeskedik, hogy egyik tagjukat, minden törvényei tiltás ellenére életben tartsák. A jövőbe ráncigált Parsonsnak látogatást tesz az ő múltjánál is távolabbi múltba, hogy megkísérelje megmenteni ezt a személyt. Aztán, ahogy az már csak lenni szokott, az idősíkok összegabalyodnak, az értékek elcsúsznak és semmi sem úgy alakul, ahogy Parsons azt elképzelte.

A jövő orvosa Dick érthetőbb, kevéssé komplex könyvei közé tartozik, viszonylag kevés alkalommal bámultam értetlenül a lapokat, ezért bátran ajánlom bárkinek, aki még csak most ismerkedik a regényeivel. Viszonyítási alapnak nem venném, arra sok alkalmasabb könyvet írt, mint például a cikk elején említettek. Egy rajongó könyvtárából mégsem hiányozhat ez a darab sem, legyen csak teljes az életmű!