Nógrádi Gábor: Láttam, mi történt

Forrás: www.konyvkritikak.blog.hu

A könyv ingyenesen letölthető a szerző weboldaláról (nogradi.hu).

Nógrádi Gábornak tavaly év végén egyszerre két kötete is megjelent. Az Emmike, nem semmike! című írásról hamarosan jön a kritika, de most vegyük szemügyre ezt az abszolút nem szokványos könyvet, ahol mindenki látta, mi történt.

Az alapszituáció: egy fiú kiront az iskolából, neki ütközik egy lánynak, akinek leesik a szemüvege. A lány dühösen felkapja, mond valamit a fiúnak, majd elrohan. Délután együtt töltik az időt a plázában. A nélkül, hogy megtudnánk, pontosan mi történt, először hallgassuk meg a tanúkat. Méghozzá ötvennégyet, akik mind elmesélik, hogyan élték meg ezt az eseményt. Van köztük hajléktalan, drogdíler, tanár, osztálytárs, öreg néni, vak, rendőr, tűzoltó és még sorolhatnám a különböző embereket.

A könyvben tehát ugyanarról az eseményről olvashatunk ötvennégyszer (a maradék két vallomás az érintetteké). Maga az ötlet zseniális, ahogyan a kivitelezés is. Nem lehetett könnyű ennyi különböző embert "kitalálni", és mindnek saját stílust gyártani. Vannak természetesen kiemelkedően jó írások, és kevésbé jók is, de ezek tökéletesen kiegészítik egymást. A kötet befejezése után (de igazából már olvasás közben is) rájövünk arra, hogy Nógrádi miért is írta meg ezt a könyvet. Azt kívánja bemutatni, hogy az eseményeket mind a saját értékítéletünk alapján éljük meg, nehezen tudjuk magunkat más helyzetébe helyezni, és gyakran hajlamosak vagyunk csak az egyik oldal történetét megismerni, és az alapján véleményt nyilvánítani.

A kötetet tulajdonképpen bármely korosztálynak lehet ajánlani, mert a felnőttek is ugyanolyan jól elszórakoznak rajta, mint a gyerekek. (Csak azt igyekezzünk elkerülni, ahogyan én jártam: ugyanis egy hosszas vonatút alkalmával fogtam bele az olvasásba, ám egy huzamban végigolvasni kicsit megterhelő, mert végső soron tényleg mindig ugyanazt a sztorit meséli el a szerző, és így könnyedén el tudja veszíteni a varázsát.) Ez a könyv tökéletes lehet elbeszélgetésre, akár magyarórán, akár osztályfőnökin, de még színjátszó szakkörön is el tudom képzelni, hogy ezekkel gyakorolnak a gyerekek, netalántán még bemutatásra is kerüljön belőle egy-két monológ.

Szóval, remek kis könyv ez, melyet korosztály függetlenül bárkinek ajánlok, aki szereti a humoros történeteket és az írói kreativitást. De csak kis falatokban tessék fogyasztani!