Mészáros Dorka: Kiszámolós

Forrás: dorkaanyaolvas.blogspot.com

Mészáros Dorka könyve már akkor felkeltette az érdeklődésem, mikor a kiadó bejelentette, hogy érkezik a Kiszámolós könyv. Nagyon tetszett, hogy három borítóval is megjelent, de ami a legjobb benne: az olvasó döntheti el, hogy merre menjen a történet. Már régóta érdekelnek az efféle könyvek, mert szerintem ez ad egy csöppnyi pluszt az egészhez.

A történetet Birdie szemén keresztül éltem át, aki éppen a barátnője, Fanny búcsúbulijába készül. De a buliban ott lesz több potenciális pasijelölt is, akivel Birdie el tudná képzelni a jövőjét. A csavar viszont az egészben az, hogy az olvasó dönti el, melyik sráccal, merre haladjon tovább a történet. És nem minden sztori vége zárul úgy, ahogy azt képzeljük. Azért is tetszik ez benne, mert így életszagú a regény, hiszen a valódi életben sem mindig az a leghelyesebb döntés, amit választunk.

A karakterekből pont annyit tudtam meg, hogy rögtön az első válaszútnál gondolkodás nélkül böktem a három fiú közül a kedvencemre. Majd mikor az ő útvonalát végigvittem, természetesen az összes többit is megnéztem, hogy mi hozható ki belőle. A kedvencem az lett, amelyikben Birdie Jakabbal ér révbe.
A könyv olvasása közben ismét tini lehettem az ő apró-cseprő gondjaikkal együtt: melyik pasit válasszam, mi lesz velem a legjobb barátnőm nélkül, mit kezdjek a legtökéletesebb, de legutáltabb csajjal, és ehhez hasonló cukiságok lelhetők fel benne. Majd elgondolkoztam, hogy ilyen könyvet én is tudok írni, hiszen a cselekményt nem kell annyira kidolgozni, ahogy a szereplőket sem, és mennyivel könnyebb, ha több kicsi történet kell megírni, mint egy nagy egészet. Aztán jött a felismerés, hogy aha, ezek valóban könnyebbek, de… Sokkal nehezebb úgy karaktert alkotni, hogy nem megy bele a szerző a legmélyebb belső dolgokba, hanem csak annyit mutat meg belőle, amennyi a választás lehetőségéhez pont elég legyen. A másik, ami miatt még nehéz ilyen regényt megalkotni, hogy teljesen pártatlannak kell lenni írás közben, hogy az olvasó véleményét semelyik irányba nem vigye el a szerző saját véleménye. Végül pedig ott van a cselekményvezetés. Sokszor én magam is elvesztem a történetekben, mikor azon voltam, hogy mindet elolvassam, és ha már olvasás közben ez történt, akkor mi lenne velem írás közben…OMG! abból szerintem semmi jó nem sülne ki. Úgyhogy minden elismerésem és köszönetem Mészáros Dorka felé, aki ezt a remek könyvet megalkotta a tiniknek, és nekünk, tini lelkű felnőtteknek!

Ami még nagyon tetszett a könyvben, azok a versek voltak. Habár nem vagyok egy nagy vers-fan, mégis tökéletesen beleillettek a történetbe, csakúgy, mint a kis illusztrációk és széljegyzetek. Ami viszont kicsit zavart, az a nyelvezete. Néhány helyen elég vulgárisra sikerült, bár tudom, így beszél az ember a való életben, de valahogy még mindig nem tudtam megbarátkozni az ilyennel. Illetve ha már nyelvezet. Alapjában véve nagyon laza és könnyed az egész, valóban olyan, mintha Mészáros Dorka éppen a helyszínen a szereplőkkel együtt ott lett volna, és leírta azt, amit átélt, vagy amit szeretett volna, ezért is jöttek létre a választási lehetőségek. Ezért viszont jár a hatalmas piros pont a részemről.
Összességében nagyon élveztem a regényt, imádtam, hogy én dönthettem mi lesz Birdievel és (szerelmi) életével. De ami a legjobban tetszett, hogy nem minden történet kapott happy endet, csak egy ez így oké befejezést, amivel kapott egy kicsi életszagot a regény.

Ajánlom azoknak, akik:

- szeretik az olyan könyveket, amikben ők döntenek a főszereplő sorásról;
- szeretnék megismerni egy tehetséges magyar szerző írását;
- szeretik az ifjúsági irodalmat, vagy éppen élik tini éveiket;
- imádják a romantikát.