Forrás: www.hintafa.blog.hu
Régóta várom már, hogy Kertész Erzsi meséi közül olvashassunk végre, de megvártam, míg belenő valamelyik gyerek. Mostmár tudom, hogy mennyire hiányzott nekünk, mert egy igazi kis gyöngyszemmel lett gazdagabb a szülői a gyerekszoba könyvespolca.
A dzsungel szélén, egy tisztáson Antika és Lopez, a két antilop azért, hogy saját unalmas életüket feldobják, nyitnak egy Állat KávéZoot. Gondosan előkészítenek mindent. Ültetnek kávébabot, szereznek süteményrecepteket, hímzett kötényt, fényképes étlapot, majd várják a kolibriket, makákókat és a többi kellemes látogatót. Pechükre épp egy éhes tigrist sodor a KávéZooba a passzátszél. Csakhogy a tigris nem egy jó erős feketére vagy zserbóra vágyik, hanem húsra. A tigris látványára Antika finom lelkülete egy csapásra összezavarodik. Szerencsére a mindig határozott, és éleslátó Lopez hamar feltalálja magat. Persze nemcsak a vendégeket, hanem Antikát is -aki, háát a legjobb esetben is olyan szeretnivalóan antikás- kíváló érzékkel kezeli. Lopez gyorsan meggyőzi Tigrist, hogy a húsevés roppant káros, hiszen előhozza a halálos húsallergiát, melynek számos tigris esett már áldozatául. A cáfolhatatlan érvek nyomán hamar biztonsági őrhöz jutnak. Immáron hármasban várják a többi vendéget, akik náluk tartják vállalati évértékelő találkozójukat, esetleg beugrottak találkozni jövendőbelijükkel, vagy itt próbálják csemetéjüket a nagybetűs életre okítani. A szórakoztató állati kalamajkákat olvasva (mert tévedés ne essék, egyetlen ide betérő vendég sem egyszerű eset) könnyen ráismerhetünk a mintául szolgáló emberi jellemekre. Persze mindenki a saját ingét viselje.
Persze nem csupán a jó történet miatt vagyok teljesen oda az Állat KávéZootól.
A változatos állatsereglethez társul Kertész Erzsi egyszerre friss, szellemes, bölcs és humoros nyelvezete, melynek az illusztrátor Hanga Réka finom és beszédes rajzai kíváló kiegészítői. A játékos nyelvi megfogalmazások és a képek is egyaránt könnyedek, légiesek. A visszafogott színek ellenére csodásan beszédesek és tartalmasak a rajzok. Hanga Réka remekül megtervezte, és aprólékos gonddal készítette el az illusztrációkat. Még arra is figyelt, hogy a fejezeteket elválasztó oldalak stílusukban és hangulatukban megfeleljenek a KávéZoo milliőjéhez.
Az egész könyv tökéletes elegye az igényes, és fantáziadús mesélésnek, az elegáns képi világnak, amit annyira imádok (és folyamatosan kajtatok). A nyelvi és a vizuális szépségen túl nagyon okosan írta meg a szerző a könyvet, hiszen a gyerek számára is könnyen felfogható(!), fontos, érzelmileg is lényeges történeteket mesél el. Bár cseppet sincs "tanmese" jellege, mégis szinte észrevétlenül közvetíti a tanulságos üzeneteket. Ezekről olvasás után jókat lehet beszélgetni, vagy gondolkodni. Az egyik kedvencem az volt, amikor a kudarcról, a hibák fel nem ismeréséről, a tények következetes tagadásákról és ezek következményeiről beszélgettünk. Olyannyira adják magukat ezek párbeszédek, hogy amikor nem én kezdtem el egy témát feszegetni, P kérdezett rá bizonyos összefüggésekre.
Emlékeztek még, hogy Miú és Vau történeteiről azt meséltem, hogy Finnorszagban sikeresen használják család- és párterápiákon? Szerintem Kertész Erzsi Állat KávéZooja is komoly sikereket érhetne el ezen a területen is.
Ezek után nem csoda, hogy ennyire beleszerettünk ebbe a különleges vendéglátó-egységbe. Dehát lehet egy ilyen ízig-vérig remek könyvet nem szeretni? Ugye hogy nem! Számomra ez volt az eddigi év egyik (a másikról hamarosan) legnagyobb és legváratlanabb meglepetése. Miután először elolvastuk az Állat KávéZoot, utána addig-addig válogattunk és olvastuk újra a kedvenc részeinket, míg "véletlenül" újraolvastuk az egészet (és másodszorra sem bántuk meg).
Az egész kötet a fülétől a farkáig, illetve talán találóbb ha azt mondom az első morzsától az utolsóig tökéletes. Olvasás után olyan jóleső elégedettséget hagyott maga után, amit a legkellemesebb kávéházi látogatások tudnak. Repeta gyanánt nekilátunk a további Kertész Erzsi-köteteknek (idén három is megjelent: izgalmas hetek következnek).
Dr. Bartolómeó Cuttle nyom nélkül eltűnik a Természettudományi Múzeum alagsorának bezárt szobájából. A nyomozás zsákutcába fut, az immáron elárvult Darkus beköltözik apai nagybátyja, Max bácsi házába. Darkus életébe három új barát is belép, kettő az iskolából kerül ki, a hamadik meg a fura szomszéd gatyájából mászik elő hat lábon.
9 éves kortól ajánlott