Hassan Preisler: A barna ember terhe

Forrás: konyvesmagazin.hu

A barna ember terhe nem klasszikus fejlődésregény, hiszen sokkal inkább szól az elbeszélő történetének dekonstrukciójáról és az identitás kereséséről, mint annak megtalálásáról és egyfajta nyugvópontról. Ezt az életen át tartó munkát azonban nem lehet megspórolni, ha egyszer tényleg egy jobb és igazságosabb, egyenlőbb világban akarunk élni.

Hassan a külvilág szemében sikeres, excentrikus művész és megmondóember, teljes mértékben önazonos és „színvak”, profi utazó aktivista, aki a kisebbségekért, a kulturális sokszínűségért, az inklúzióért és a társadalmi esélyegyenlőségért harcosan áll ki a lehető legtöbb fórumon. Fegyverét azonban a dán szélsőjobb helyett maga felé fordítja, hiszen pontosan látja azt is, hogy ezek a szemináriumok, konferenciák és workshopok a kulturális/társadalmi/politikai elit lelkiismeret-nyugtató, öntömjénező és nem mellesleg kifizetőhelyként is funkcionáló eseményei. Preisler provokatívan, köntörfalazás nélkül ír a luxusreggelik és luxusöltönyök, a még kidolgozásra váró konferenciakoncepciók és megteremtésre váró víziók világáról, valamint arról, ahogy „az egész iparág eltelik kaporfagyival és kapros piskótával és azzal a tudattal, hogy mi vagyunk a megváltók”. Épp csak a megváltás nem jön össze, ugyanis a tanácskozások után semmit sem változik a bevándorlók, kisebbségek, színes bőrűek, nők, a homoszexuálisok helyzete, de épp ezért újra és újra össze lehet jönni megvitatni a világ bajait és megveregetni egymás vállát, mert ez szó szerint sokkal kifizetődőbb, mint azt mondani, hogy ez pénz- és időpocsékolás,és hogy „[a] sokszínűségi és befogadószemináriumok megsavanyodott társadalomjobbítástól és avas moralizálástól bűzlenek”.

Hassan tehát legyűri kiábrándultságát és hányingerét, és felveszi a honort, miközben léthazugságokat hajtogat magának. A „médiasztár pakit” pedig mindaddig befogadja és élteti az értelmiségi közeg, amíg ki nem ejti a h-betűs szót, vagyis hogy „arról mikor fogunk beszélni, hogy hogyan?”, mert a „hogyan?” nem kapott meghívást a konferenciákra, workshopokra, szemináriumokra.

Az önirónia nem véletlen, hiszen az író a mai napig az iparág része és mozgatója, moderátorként él előadóként is „kibérelhető” olyan témákban, mint a modern férfiasság, az élet igazságai és hazugságai, az etnikai áldozatszerepek, a válás fájdalma és győzelmei, a szégyen és bűntudat vagy az apaság átka. Hassan Preisler pedig természetesen meghökkentő, személyes, interaktív és provokatív show-t, előadást, workshopot ígér megrendelőinek