Finy Petra: Bodzaszörp

Forrás: gaboolvas.blogspot.com

Finy Petra új mesekönyvében tizenöt mai mesét olvashatunk a nagyszülők és az unokák meghitt, különleges kapcsolatáról. Egy kisgyerek világában igen fontos és meghatározó nagyszülőnek lenni. Életigenlők, okosan bölcselkedők ezek a szeretetre épülő történetek. A nagyszülők a gyereknek végtelen szeretetet, biztonságot, bölcsességet és remek élményeket nyújtanak. Erről szólnak a színes és valós élethelyzeteket felvillantó kalandok.

Fontos ajándék az unoka és a nagyszülő kapcsolata, hiszen egyfajta gyökereket ad a gyereknek az élethez. A rácsodálkozás élménye, jé, a nagypapa is volt gyerek. Esetenként eleven, fára mászó gyerek, ahogyan a nagymami is egykor cserfes, copfos kislányként kezdte az életet. Az csak öröm, ha ez az egykori huncut gyerkőc, ha mélyen is, de ott van a nagyszülő lelkében, amit tovább adhat az unokának. Mai rohanó, egymásra alig figyelő világunkban valóban meghatározó lehet felnőtt életünkben egy-egy gyerekkori élmény, a nagyi kedvenc süteményének illata, íze, vagy egy kalandos játék, ahogyan a család kutyája sem maradhat ki.

Az együtt töltött idő ajándéka az életnek. A nagyszülők létezése és aktív jelenléte öröm és biztonság lehet, sokkal fontosabb, mint sejtenénk. Minden mese gyönyörű, bensőséges és elgondolkodtató, humoros kis életpillanatot mutat be szórakoztató formában. Kedvenceim a címadó történet mellett a Tavasz-applikáció, a Rakéták márpedig vannak..., Álomkunyhó, A legszegényebb gazdagok, Bátorságkarkötő, Vizek ura és a Szeretet térképe. Sorolhatnám szinte mindet, átéltem ezeket a történeteket és együtt kacagtam, izgultam a gyerekekkel vagy a figyelmes és nyugodt nagyikkal, huncut nagypapikkal. Miközben bennem is felidézte a régmúlt süteményillatú emlékeit és játékokat, a végtelen határjárások barangolásait, vagy egy -nálunk Fickó névre hallgató - kutyus emlékét. A Bodzaszörp mosolyra biztató, igényesen szép és tartalmas mesekönyv, nem csupán a célközönségét hódítja meg. Tetszett, hogy a gyerekkorom mesekönyveit idézte meg azzal, hogy minden történet előtt egy mondatban összefoglalta, felvezette a mesét. Ahogy az ismert emberek megjelenése is finoman oktató jellegű, de ez egyáltalán nem tolakodó. Feltűnik a történetekben Houdini és Hajós Alfréd, de Amelia Earhart alakja is.

Minden kis mese az élet nehézségeit próbálja elviselhetővé alakítani, erőt adva legyőzni a rossz álmokat, vagy megőrizni a barátságot. Megjelenik a gyerek kiközösítése, de a válás is, ami sajnálatosan jellemző manapság. A vidámság nagy hangsúlyt kap, humorral, megértéssel minden probléma legyőzhető. Biztosan egyáltalán nem véletlen a természet és az állatok szeretete, ami nagy hangsúlyt kap itt is, emlékeztetve a felnőtt olvasót Finy Petra Madárasszony regényére. A gyereket körülvevő világ felfedezése jó alkalom a rácsodálkozásra, hogy mennyire szép az élet, mennyi csoda vesz körül minket, ha nyitott szemmel figyelünk (vagy letesszük a telefont a kezünkből). A rakétává változott kávéfőző pedig valós, saját tapasztalat is, sok-sok évtizeddel ezelőttről. Már az unoka léte egy csoda, erről is olvashatunk rögtön a nyitó történetben. A kapcsolatok értéke, humorral megközelített problémamegoldás, az önálló életre nevelés mellett az elfogadás és szeretet segíthet. Jó, ha megadatik egy unoka, még jobb, ha van a háttérben nagyszülő is. Legkedvesebb mese a Cipellős-puszilós mese lett, bár mindegyiket örömmel és élvezettel olvastam átadva magam az újra megidézett gyerekkor varázsának, élményeinek.

A mesékhez különleges, szívmelengető hangulatot kölcsönöznek Bogdán Viktória elbűvölő illusztrációi. Az egész könyvet jó kézbe venni, igényes munka eredménye, léleksimogató olvasmány.