Benedek Elek: Karácsonyfa

Forrás: moly.hu

„Ne ​gondoljátok, hogy a bagoly, ez a rettenetesen komoly, mogorva képű madár, mely különös szeretettel húzódik meg a régi, lakatlan házak és omladékok között, az egész életét bús mogorvaságban tölti!”

Bagoly úr és családja viszontagságainak mulatságos meséje mellett még közel húsz történet, s majd' kétszer annyi gyermekvers sorakozik a kötetben. A mesék legtöbbjében furfangos népi hősök – Bolond Istók, Erős János, Babszem Jankó és társaik – szerencsés sorsfordulatainak krónikája elevenedik meg, s egyben a gyermekolvasók előtt föltárul a magyar népmesék birodalma is. Olvashatnak meséket a magyar haza nagyjairól (Wesselényi Miklós bora), ám legalább annyira leköthetik figyelmüket azok a történetek, amelyekben gyerekekkel esnek meg kisebb-nagyobb bonyodalmak (Sárika uzsonnája; Az éléskamrában). Jellegzetes portrék sorát alkotják a mondókák és a versek: a portékáját, réz sípot, játékpuskát, kis bicskát kínálgató vándor árusé (A játékos tót), a katonásdit játszó Palkó fiúé (A kis vitéz), az Óperenciás tengeren is túlra igyekvő Iluskáé (Hová, hová, gyerekek?) Sok vers enged bepillantást a természet közelségében élő, falusi emberek hétköznapjaiba. E versek között akad olyan, amelyiknek nem sok köze van a valósághoz, mert mesévé, romantikává szelídíti a szegénységet (A libapásztor; Aratáskor; A kalász-szedők), de akad szociografikus érzékenységű életkép is, amely rámutat a nélkülözés, a szenvedés embert próbáló terheire (Özvegy asszony). ; A Benedek Elek gyermekverseiből, mondókáiból és meséiből válogatott kötetet századforduló korabeli illusztrációk díszítik, amelyeken az „Elek apó” által megálmodott, felejthetetlen mesevilág szereplői láthatók. – A kötet az óvodás korú gyerekenek és nagyobbacska társaiknak derűs, szép órákat ígér.